1943, megszállt Franciaország. Jean Moulin titokban tér vissza Londonból, hogy de Gaulle megbízottjaként egyesítse a francia ellenállás szétszórt csoportjait. Egy titkos találkozót követően Moulint letartóztatják, és a lyoni Gestapo hírhedt vezetője, Klaus Barbie kezére adják. Kettejük találkozásával a háború két ellentétes világa zárul egy szobába. Barbie számára Moulin az ellenállás kulcsa; Moulin számára minden kimondott szó emberéleteket sodorhat veszélybe. Ami kihallgatásnak indul, hamarosan két akarat — és két Európa — összecsapásává válik. A Moulin pszichológiai thriller két férfi végletes párharcáról, egy eldöntetlen civilizációs pillanatban. Az Oscar-díjas Nemes László filmje november 12-től a mozikban!

1940-ben Franciaország összeomlik és fegyverszünetet ír alá. Ám a káosz közepette egy ember nem hajlandó feladni a harcot. Charles de Gaulle, az ismeretlen tábornok egyedül, minden esély ellenére Londonba menekül, hogy megmentse álmuk utolsó darabját: a szabadságot. Kockázatos lépésre szánja rá magát és megpróbálja meggyőzni a világot, hogy a harc még nem ért véget, Franciaország még nem veszett el. Lassan Angliában, Franciaországban és Afrikában is fokozatosan kezdenek felbukkanni a háttérben működő ellenállók, lázadó középiskolások és elszánt katonák. Hitük, merészségük és szabadságvágyuk szembeszáll azzal a sorssal, ami előre megírtnak tűnt mindenki számára.

1849-ben, a világosi fegyverletétel után sokan még nem tudják, hogy a szabadságharc elbukott. Barnabás korábban megszökött a sorozás elől, az öccse vonult be helyette. Csak most, a vereség után csatlakozik a tízen-huszonéves, erdőben bujkáló gerillákhoz. A bűntudattól hajtott fiú bízik benne, hogy hazaviheti a testvérét, de egy hazugsága folytán besorozzák, így maradnia kell. Közel kerül egy lányhoz, aki a sebesülteket ápolja, és akibe az öccse szerelmes: ez tovább szítja a fivérek közötti ellentéteket. Barnabásnak hamarosan olyan döntéseket kell hoznia, amelyeknek egyre súlyosabb következményei lesznek.

Noah Gordon világhírű regényének filmadaptációja a XI. század orvostudományának sötét berkeibe kalauzolja nézőit. A film főszereplője Rob J. Cole, a tudásra szomjas medikus, aki kézrátétellel megérzi, megállapítja a közelgő halált. Ám ez a képesség azokban az időkben boszorkányságnak minősült, így a fiatal férfi csak úgy menthette meg életét, hogy az arabok közt zsidónak adta ki magát, s katonaorvosként végigélte az egymás ellen zúduló keleti hatalmak rettenetes háborúit.

A Kishorváth élete első filmjének rendezésére készül, forgatókönyvét éppen a Kuratórium vizsgálja. A filmterv nagyapja történetét meséli el, aki a '60-as évek elején az '56 utáni passzív ellenállás egy különös formáját választja. Társaival indián-törzset alapítanak, mokaszint húznak, és kivonulnak a társadalomból. Ezt a játékot szigorú erkölcsök uralják, amelyeket a törzs tagjai véresen komolyan vesznek. A Duna-menti indiánok azonban gyanúsak a megtorlás légkörében, az amúgy is paranoiás hatalom számára. Furcsa fegyvereket birtokolnak, érthetetlen módon kommunikálnak egymással és, ami még ennél is fenyegetőbb, amerikai állampolgárokkal leveleznek, mi több találkoznak is. Kishorváth filmtervét a Kuratórium többsége elégedettséggel fogadja, van azonban valaki a bírálók között, aki családilag szintén érintett a történetben és azt egészen másként ismeri. Kishorváthot pedig ez arra ösztönzi, hogy tovább nyomozzon...