Nádas Péter gondolatait otthonának, kertjének és a környező erdőnek a képei kísérik. A rendhagyó íróportré az ökológiai válság, a szerelem, az öngyilkosság és a kultúra kérdéseit járja körül, Laurie Anderson zenéjével kapcsolva össze az irodalmi és természeti élményt.

A kárpátaljai magyar Jani életét követjük az ukrán–orosz fegyveres konfliktus árnyékában. A fiatal férfi besorozása és katonai szolgálata családját és kapcsolatát is próbára teszi; személyes történetén keresztül a háború hétköznapi következményei rajzolódnak ki.

Edit három kontinensen keresi édesanyja, Lili múltjának titkait. A dokumentumfilm az 1956 utáni menekülés, az elszakadás és a családban továbbadott trauma hatását követi három női nemzedék életében.

Két testvér régészeti feltárásként tekint elhunyt nagymamájuk otthonának kiürítésére. A tárgyakból, családi emlékekből és felvételekből egy hétköznapi életet és az emlékezet működését rajzolják újra.

Az 52 éves Maris tíz éve szolgál fizetés nélkül egy magyar családot. Szállásért és ételért cserébe napi 20 órát dolgozik. A méltóságától és jogaitól megfosztott nő félelemben tölti napjait, évek óta maradékot eszik és egy kanapén alszik, miközben arról álmodozik, hogy visszakapja korábbi életét. A kamera jelenléte ráébreszti, hogy nincs teljesen egyedül. Fokozatosan bizalmába fogadja a rendezőt, majd lassan barátság alakul ki kettőjük között. Másfél évnyi forgatás után összeszedi bátorságát és megosztja vele tervét: „Meg fogok szökni!” Tuza-Ritter Bernadett felkavaró alkotása az első magyar egészestés dokumentumfilm, mely bekerült a Sundance Filmfesztivál versenyprogramjába. A film világpremierjét a rangos amszterdami IDFA-n tartották, melyet nemzetközi fesztiválkörút követett, ahol számos díjat nyert és Európai Filmdíjra jelölték. A Magyar Filmkritikusok a legjobb dokumentumfilmnek járó díjjal ismerték el.

A modern technika segítségével ismerje meg Földünk egykori lakóit. A számítógépes animációk segítenek betekinteni abba a korba, amikor a dinoszauruszok uralták a Földet. - A kezdetek - Az igazi Jurassic park - Az eltemetett múlt - A világ végein - Óriások születése - Amikor a dinoszauruszok uralták Közép-Ázsiát

A film első fele 1922-től 1988-ig követi nyomon Göncz Árpád életét, felvillantva a II. világháborús katonaélményeket, a háború után újjáalakuló Kisgazda-pártban Kovács Béla titkáraként eltöltött időszakot, Göncz 56-os tevékenységét Bibó István mellett, a letartóztatást, a pert, az ítéletet, az életfogytiglani börtönbüntetésből Pesten, Vácott és Márianosztrán letöltött hat évet, majd a szabadulás utáni műfordítói és drámaírói tevékenységet. A második fele, az 1989-2000 közötti 12 év története.

Az emberi élet és a vallás szakszerűen fényképezett jeleneteinek gyűjteménye.

A Samsara Ron Fricke és Mark Magidson, a Világok arca: Baraka és a Chronos díjnyertes készítőinek alkotása. Filmjük merőben új vizuális és zenei élmény; művészi alkotás, kiemelkedően egyedi a filmszínházak műsorán. A samsara (szamszára) szanszkrit szó, lényege az élet örök körforgásában változó jelenségek mélyebb értelmezése. Ez adja a film kiindulási pontját is: Fricke és Magidson azt a megfoghatatlan, mégis működő összekapcsolódási pontot kutatja, mely a keleti vallások szerint átível életeinken, újjászületéseinken. A stáb 5 éven keresztül, 5 kontinens 24 országában forgatott. A csodálatos felvételeket 70mm-es filmre rögzítették, valójában ennek köszönhető a döbbenetes vizuális élmény, melynek alapját a szent földek, a katasztrófa sújtotta övezetek, ipari komplexumok és természeti csodák adják. A Világok arca: Barakához hasonlóan narráció és leíró szövegek nélküli, teljes mértékben a befogadó (néző) által megélt, behatásokat mellőző alkotás semmiképpen sem hagyományos dokumentumfilm. Ösztönző ereje hatalmas: a lélegzetelállító képek és a transzcendens zene teljes egésszé állnak össze, ötvözve a letűnt világot a maival. A Samsara felfedező út, spirituális utazás: fájó mélységekből szárnyal a csodák felé, megvilágítja a kapcsolódási pontokat az emberiség és a természet között...